Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Adagolt kibocsátás: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos;

Alapcímlet: az értékpapírnak a kibocsátó által meghatározott azon legkisebb egysége, amely még önállóan megtestesíti az értékpapírban foglalt jogokat és kötelezettségeket;

Alapfedezet: határidős, opciós vagy egyéb származékos pozíció tartását lehetővé tevő értékpapírletét, amely veszteség esetén a befektetési szolgáltató részére fedezetet biztosít;

Alapszintű pénzügyi fedezet: határidős, opciós, valamint a T+2 és a T+3 napos ügyletek elszámolásához a KELER által ügyletkörönként előírt biztosíték;

ÁKK Rt.: Államadósság Kezelő Központ Rt.

Államkötvény: éven túli lejáratú állampapír;

Állampapír: a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az ilyen papírok visszafizetési kockázata a legkisebb egy adott országban;

Allokáció: túljegyzés, illetve aukciós túlkereslet esetén a jegyzés, illetve az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, illetve aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről (ez az állampapír aukciók esetében a kártyaleosztás elve);

Amerikai opció: olyan opció, amelyet annak jogosultja nemcsak a lejárat napján, hanem előtte is lehívhat;

Árfolyam/nyereség (P/E) arány: a részvényárfolyam (P) és az egy részvényre jutó nyereség (E) hányadosa;

Árfolyamindex: megmutatja, hogy egy meghatározott bázisponthoz képest hány százalékkal változtak átlagosan az indexkosárban szereplő eszközök árfolyamai;

Áru: minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt;

Átváltoztatható kötvény: részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani;

Aukció: a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont alapján versenyeznek (Magyarországon az államkötvény- és a diszkontkincstárjegy-kibocsátás általános módja.);

Azonnali ügylet: az a megállapodás, amely előre rögzített időpontban történő tényleges teljesítésre irányul;

BÁT: Budapesti Árutőzsde

Befektetési alap: befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel;

Befektetési alap letétkezelési tevékenység: pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi;

Befektetési alap letétkezelő: a befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet;

Befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos;

Befektetési alapkezelési tevékenység: a befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele;

Befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság, vagy fióktelep;

Befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, amelynek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozhat, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kocláztatja. Ideszámít a nyilvánosság számára közölt tény, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele;

a) átruházható értékpapírok;

b) pénzpiaci eszközök;

c) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;

d) határidős kamatlábügyletek;

e) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;

f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket;

g) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók, határidős és egyéb származtatott ügyletek, amelyek teljesítése készpénzes elszámolással történik és kereskedése szabályozott piacon zajlik, illetve amely ügyletek elszámolását elfogadott elszámolóház végzi folyamatos biztosítékadási kötelezettség mellett;

Befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;

Befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

Befektetési jegy folyamatos forgalmazása: a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása;

Befektetési szolgáltatási tevékenység: az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre:

a) bizományosi tevékenység;

b) kereskedelmi tevékenység;

c) egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés);

d) jegyzési garanciavállalás;

e) ügynöki tevékenység;

f) az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás és a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is folytató hitelintézet, ide nem értve az elszámolóházat;

Befektetési tanácsadás: befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás;

Befektetési vállalkozás: Befektetési vállalkozás az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír-befektetési társaság. (Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - befektetési vállalkozás és hitelintézet folytathat.)

Befektető: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja;

Befektető-védelmi Alap: A befektetési szolgáltatók ügyfeleinek érdekeit védi a Befektető-védelmi Alap (BEVA). A BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával a biztosított tevékenységek valamelyikére érvényes szerződést kötöttek és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfólió-kezelési, értékpapír letéti őrzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapírszámla-vezetési tevékenység körében megkötött szerződésekre terjed ki.

Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére;

Befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények következtében jön létre. Befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására. A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor.

BÉT: Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

Bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató saját nevében az ügyfél javára (terhére) folytatott tevékenysége;

BUX index: a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató;

Daytrade: ugyanazon a napon elkezdett és lezárt tranzakció;

Dematerializált értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség;

(az értékpapír nyomdai úton nem kerül kinyomtatásra);

5. az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztatót) is,

c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. Évi LXXXI. Törvény 4. §-ának 28. Pontja alá tartozó társaságot,

e) a külföldön lévő külképviselet;

a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,

b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,

c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,

d) a vámszabadterületi társaság,

e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá

f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

Diszkont értékpapír: olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be;

diverzifikáció: kockázatcsökkentési célból való befektetés különböző piacokon;

E nap: az értékpapírból származó és a kibocsátó által teljesítendő kifizetéssel járó esemény kezdő időpontja, továbbá társasági esemény napja;

Egyedi értékpapír letéti számla: a nyomdai úton előállított értékpapírok címlet és sorszám szerinti nyilvántartására szolgáló számla;

Egyedi kockázat: az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata;

Egyesített összevont értékpapír számla: a KELER Rt. által vezetett, a Számlatulajdonos rendelkezése alatt álló gyűjtőelven kezelt, nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapír megjelenítését szolgáló értékpapír nyilvántartás, amelyen a biztosíték értékpapír letéti számlán kezelt értékpapírokon kívül valamennyi értékpapír kimutatásra kerül;

Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM): A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamata a kibocsátó által a még hátralévő teljes futamidőre megállapításra került, a befektetési szolgáltató és a hitelintézet, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és közzétenni az egységesített értékpapír hozam mutatót, mely által az e körbe bevont értékpapírok hozama összehasonlíthatóvá válik.

Eladási opció (put option): Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával eladhassa az opció kiírójának.

Elfogadó nyilatkozat (vételi ajánlatra tett): az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes nyilatkozata arról, hogy részvényeit, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni;

Elsőbbségi részvény: Eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő (elsőbbséget biztosító) részvény. Az alapító okirat (alapszabály) az elsőbbségi részvényfajtán belül a) osztalékelsőbbséget, b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget (likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség), c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint d) a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt határozhat meg.

Elsődleges forgalmazó: az ÁKK Rt.-vel az állampapírok forgalomba hozatalára, illetve forgalmazására megbízási szerződést kötött befektetési szolgáltató;

Elszámolási rendszer: pénz- és értékpapír-átutalások egységes rend és közös szabályok szerinti feldolgozására, pozícióvezetésre vonatkozó, a rendszer tagjai által kötött kölcsönös megállapodás;

Elszámoló nap: az ügylet elszámolásának, rendezésének napja, amikor megtörténik a számlák (pénz és értékpapír) terhelése és jóváírása;

Elszámolóház: a tőzsdén és tőzsdén kívül megkötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat teljesítő szakosított hitelintézet;

Értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírt pénzkövetelésről, valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról lehet kiállítani.

Értékpapír átalakítás: az értékpapír előállítási módjának (nyomdai úton, dematerializált) megváltoztatása;

Értékpapír letéti számla: a nyomdai úton előállított értékpapír gyűjtőelven alapuló nyilvántartására, a számlatulajdonos részére vezetett számla;

Értékpapír típus: az értékpapír névre vagy bemutatóra szóló voltának megkülönböztetése;

Értékpapírkód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja; ISIN azonosító (International Securities Identification Number);

Értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbe adó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbe adó, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére;

Értékpapír-letéti őrzés: értékpapír megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása;

Értékpapír-letétkezelés: értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás nyújtása;

Értékpapír-sorozat: az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége;

Értékpapírszámla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás;

Értékpapírtitok: minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési szolgáltatóval, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik;

Európai opció: olyan opció, amelyet annak jogosultja csak a lejárat napján hívhat le;

Fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti céllal kötött határidős, opciós, swap, illetve azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció, várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet eredménye és a fedezett ügylet eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség;

Felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni;

FIFO: Olyan készletértékelési eljárás, amely szerint az először beérkezett készlet kerül elsőként felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig az utolsó beszerzési árakat veszik alapul. (Értékpapír eladáskor e módszer alkalmazása azt jelenti, hogy a számla javára időben először jóváírt értékpapírokat tekintik eladottnak. Az árfolyamnyereség és a tőkeszámlán nyilvántartott befektetési állomány megállapításánál van jelentősége.)

Folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik;

Forgalmazó: az értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő befektetési szolgáltató;

Forgalomba hozatal: az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás; (A forgalomba hozatal jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás, vagy adagolt kibocsátás útján történhet.)

Forward: nem szabványosított határidős termék;

Futures: szabványosított határidős (tőzsdei) termék;

Garanciaalap: tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál;

GIRO: Bankközi elszámolási rendszer (BKR)

Határidős (forward) kamat: jövőbeni időpontban induló befektetések, hitelek kamatlába (Például az 1 év múlva kezdődő 6 hónapos határidős kamat az egy év múlva induló, 6 hónapos befektetés várt kamatlába);

Határidős opció: A határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát, hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon, hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.

Határidős ügylet: A felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik. Ebben az esetben a tőzsdei ügylet a tőzsde szabályzata szerinti teljesítési feltételekkel azáltal jön létre, hogy az ügyletet az elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. A határidős ügyletből eredő kötelezettséget - az elszámolóház szabályzata által meghatározott módon - mindkét fél irányában az elszámolóház teljesíti. A határidős ügylet teljesítése történhet az ügylet tárgyának tényleges átadásával, közraktári jeggyel történő teljesítéssel, illetőleg készpénzes elszámolással. Az elszámolásra vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

Hátralévő átlagos futamidő: fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a - kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával - súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő (duration);

HIFO: olyan készletértékelési eljárás, amely szerint a legmagasabb árú készlet kerül először felhasználásra, a zárókészlet értékeléséhez pedig a legalacsonyabb árakat veszik alapul;

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti;

Hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Hozamindex: a kötvényektől a jövőben, a lejáratig elvárt hozam számszerűsítésére használt mutató (pl. DWIX);

Ideiglenes részvény: a részvénytársaság alapításának cégbírósági bejegyzését követően, az alaptőke (felemelt alaptőke), illetve a részvények kibocsátási értékének a teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt, vagy az általa jegyzett részvényre teljesített szakaszos vagyoni hozzájárulás összegét megjelenítő dematerializált értékpapír;

Immobilizált értékpapírok: Olyan értékpapírok, amelyek csak egy (vagy kevés számú) összevont címletben kerülnek kinyomtatásra. E fizikailag előállított, összevont címletek nem kerülnek a befektetők birtokába, hanem elsősorban a központi értéktárban kerülnek elhelyezésre.

Indexkövető befektetési alap: olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott;

Indexopció: olyan vételi vagy eladási opció, amely egy részvénypiaci indexre vonatkozik;

Intézményi befektető: a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőketársaság, kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosítóintézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő;

ISIN azonosító: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összessége, illetve ezek kombinációja (International Securities Identification Number);

Ismertető: az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazó tájékoztató;

Jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére;

a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy

b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás;

Jegyzési jogot biztosító kötvény: részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít;

Jelzáloglevél: kizárólag a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír;

Jövedelmezőségi mutatók: megmutatják, hogy a társaság gazdálkodása során milyen eredményességgel használja fel a rendelkezésére álló forrásokat (pl: eszközarányos nyereség, egy részvényre jutó eredmény, osztalékfizetési ráta.)

Kamat swap ügylet: valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és - bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított - változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje;

KELER OTC piac: a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-n keresztül bonyolított nem tőzsdei értékpapír kereskedelem;

KELER Rt.: Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.

Kereskedelmi tevékenység: befektetési szolgáltató, illetve árutőzsdei szolgáltató által pénzügyi eszköz, illetve áru saját számlára történő adásvétele, cseréje;

Készletértékelés: A vásárolt készletek nyilvántartása beszerzési áron történik, de mivel az árak az év során változhatnak, az év végi zárókészletben előfordulhat, hogy ugyanazon termékek különböző árakon szerepelnek, ami jelentősen megnehezíti értékelésüket. A készletek értékelésének két gyakran alkalmazott módszere a FIFO (first in first out) és a HIFO (highest in first out).

Kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve zártvégű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegyek egymást követő nyilvános értékpapírkibocsátás-összessége, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó, illetve az alapkezelő a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó, illetve az alapkezelő meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;

Kibocsátó: az a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja;

Kibocsátó rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége: Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul közzétenni a tőkepiacról szóló 2001. CXX. törvény 6. számú mellékletében megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt.

A közzététel helye: egy országos terjesztésű napilap, vagy a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek.

Kibocsátó rendszeres tájékoztatási kötelezettsége: Az állampapír kivételével a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást éves és féléves gyorsjelentés, valamint éves jelentés formájában kell teljesíteni. A helyi önkormányzat nem köteles éves és féléves gyorsjelentést készíteni. A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó egy országos terjesztésű napilapban, vagy a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapján, vagy annak a szabályozott piacnak a honlapján, amelyen az értékpapírral kereskednek, közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét.

Ugyanitt kell közzétenni a gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyező kivonatát.

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:

a) értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése;

b) értékpapír letétkezelés;

c) befektetési hitel nyújtása a befektetőknek;

d) tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében;

e) nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

f) befektetési tanácsadás;

g) ügyfélszámla-vezetés;

h) értékpapírszámlavezetés;

i) értékpapír-kölcsönzés.

Kincstárjegy: Kincstárjegy kibocsátására az állam jogosult, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, futamideje a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet. A kincstárjegyben az állam (az adós) arra kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és annak kamatát, nem kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti.

Kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetőleg a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutőzsdei szolgáltató árutőzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetőleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal kizárólagos szerződést köt;

Klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolására, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerősítésének folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végső elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelőzően (bruttó vagy nettó elven);

Klíringtag: az elszámolási rendszerben közvetlenül részt vevő személy;

Kollektív befektetési értékpapír: a befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés;

Kollektív befektetési forma: azonos szerződési feltételek mellett, a befektetők által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési eszközcsoport, mely a befektetők részére végzett, előre meghatározott, azonos jogi keretek között történik. A kollektív befektetési forma létrehozatalának és működésének célja, hogy befektetői számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként a befektetők közvetve vegyenek igénybe befektetéskezelési szolgáltatást;

Kollektív befektetéskezelés: a kollektív befektetési forma részére végzett portfóliókezelési tevékenység;

Kontraktus: derivatív ügyletek szabványosított mennyiségi egysége;

Kontraktus lista: a derivatív termék tartalmát meghatározó feltételek összessége;

Korrigált elszámolóár (Ex elszámolóár): Társasági esemény hatására az elszámolóár újraszámolt értéke, melyen a KELER Rt. a szabványosított határidős (opciós) nyitott pozíciókat újranyitja.

Könyv szerinti érték (Book Value = BV): A vállalat nettó vagy könyv szerinti értéke megegyezik a mérlegben szereplő összes eszköz és az összes kötelezettség különbségével.

Kötvény: A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

Központi értékpapír-nyilvántartás: a központi értéktár által vezetett, a belföldön kibocsátott értékpapírok adatait visszakereshető módon tartalmazó nyilvántartás;

Központi értékpapírszámla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás;

Közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;

Közzétételi kötelezettség befolyásszerzés esetén: A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni és közzétenni részvénytársaság hirdetményi lapjában, a részvénytársaság honlapján (ha van ilyen), valamint a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban.

Letiltott értékpapír: A 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletben meghatározott eljárás hatálya alatt álló értékpapír.

Likvid eszköz: a pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét;

Másodlagos értékpapír: letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító sorozatban kibocsátott névre szóló átruházható értékpapír;

Másodlagos piac: A másodlagos piacon történik a már kibocsátott értékpapírok adásvétele (értékpapírtőzsdék, OTC piac, két fél közötti közvetlen adásvétel).

MAX Composite index: A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő Magyar Államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató.

MAX index: Magyar Államkötvény Index. A magyar állam által nyilvánosan kibocsátott, az index számítás napján 1 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvények tőkesúlyozású árfolyamindexe. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.

Multilaterális nettósítás: az az eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. kiszámítja klíringtagonként és értékpapíronként a tag napi eladási, vagy vételi pozíciójának különbözetét;

Nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

Nyílt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra;

Nyilvános ajánlattétel: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala keretében, egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett eladási ajánlat, az értékesítésre felajánlott értékpapír feltételeit és adatait, valamint a forgalomba hozatalra vonatkozó adatokat tartalmazza;

Nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nem zártkörű (egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő) forgalomba hozatala;

(Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.)

Nyilvános vételi ajánlat (kötelező, önkéntes): A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező. A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni. A részvénytársaság igazgatósága a vételi ajánlatot véleményezi, véleményét a részvényesek számára közzéteszi. Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (önkéntes vételi ajánlat).

Nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg árutőzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke;

Nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír és az ellenérték szolgáltatása (átutalása) nem azonos időpontban történik;

Opció lehívása: az opció jogosultja egyoldalú nyilatkozatával érvényesíti opciós jogát;

OTC-piac: tőzsdén kívüli értékpapír kereskedés (Over the Counter)

Pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek;

Pénzügyi eszköz: a befektetési eszköz és a deviza;

Piaci mutatók: A piaci mutatók a kibocsátó társaság értékpapírjainak piaci megítélését fejezik ki. A piac ítélete az értékpapírok árfolyamában fejeződik ki, a piaci mutatók ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is befolyásolják az árfolyam alakulását. Ilyen mutatók pl. az árfolyam/nyereség (P/E), vagy az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) arány.

Portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége;

Portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;

Pozíciólezáró nettósítás: a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik;

Repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg;

Részvény: A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a részvényes gyakorolhat. (tagsági jogok: pl. közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz valójog, likvidációs hányadhoz való jog)

Részvény osztály: az egy részvény típushoz és fajtához tartozó, de a részvény tulajdonosa számára az adott részvényfajtán belül azonos többlet jogokat megjelenítő értékpapírok halmaza;

Részvény sorozat: az egy részvény típushoz, fajtához, osztályhoz tartozó, azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat egyező módon történő előállítással és névértékkel megjelenítő értékpapír csoport, azaz a sorozatban előállított értékpapírok legkisebb homogén egysége, azonos ISIN kód mellett;

Részvényfajták: Részvényfajták: a törzsrészvény, az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény.

Részvénykönyv: A részvénytársaság igazgatósága vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok szerinti megbízottja a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott adatokat. A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.

Részvénytársaság: A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaságok lehetnek zártkörűen vagy nyilvánosan működők. Zártkörű az a részvénytársaság, melynek részvényei nem kerültek nyilvános forgalomba.

RMAX index: ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a diszkontkincstárjegyek találhatók.

Rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Sorozatban kibocsátott értékpapír: az alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenértékű részre (névérték) osztva megtestesítő értékpapír, ha jogszabály másként nem rendelkezik;

(Sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani.)

Swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet: valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után;

Szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:

a) a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,

b) rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,

c) a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),

d) biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),

e) a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,

f) a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),

g) a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről,

h) szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán

Származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva);

T nap: az a tőzsdenap, amelyen az ügyletkötés, vagy a derivatív elszámolóár változása megtörténik, illetve az az esemény, amellyel kapcsolatosan jogosultság és kötelezettség keletkezik;

T+2 elszámolású piac: az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven T+2 napos ciklussal rendezi a hitelpapírra kötött ügyleteket;

T+3 elszámolású piac: az az elszámolási eljárás, amelynek során a tőzsdenapi üzletkötések alapján a KELER Rt. multilaterális nettósítás segítségével, szegregáltan, gördülő elven T+3 napos ciklussal rendezi a részvényre kötött ügyleteket;

Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít;

Tájékoztató: Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó - nyilvános ajánlattétel mellett - tájékoztatót tesz közzé. A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

Társasági esemény: mindazon alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosnak a kibocsátóval szemben fennálló tulajdonosi joga gyakorlására kerülhet sor;

Teljesítés: a klíringtagok egymással szemben - valamint a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalással kötött ügylet esetében a klíringtagok és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között - fennálló pénzben meghatározott követeléseinek (pozícióinak) kiegyenlítése (átutalása), illetőleg a klíringtagok egymással szemben nem pénzben fennálló követeléseinek teljesítése (szállítása);

Termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tőzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni;

Termékértékesítő: az ügyfélnek a befektetési eszközzel, illetőleg áruval, továbbá befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel összefüggő tájékoztatást nyújtó, megbízást felvevő, illetőleg vele szerződést kötő természetes személy;

Tőkeszámla: az a nyilvántartás, amelyet a magánszemély kérésére - az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett - a tőkeszámlavezetésre jogosult társaság vezet a magánszemély befektetéseiről azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések időtartamának és értékének feltüntetésével, (2004. január 1-től megszűnt a befektetési adóhitel lehetősége);

Tőzsde: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet;

Tőzsdeforgalmi számla: A KELER Rt.-nél vezetett korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylettel, tőzsdén kívüli értékpapír ügylettel, értékpapír forgalomba hozatalával, az értékpapíron alapuló fizetés, megbízás alapján végzett elszámolással, befektetési szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel, valamint árutőzsdei szolgáltatással kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál.

Tőzsdei adat: a tőzsdei kereskedés során a tőzsdére bevezetett tőzsdei termékek vonatkozásában a tőzsdei kereskedők által tett, és a kereskedési rendszer által sorbarendezett ajánlatok, továbbá a létrejött tőzsdei ügyletek ár-, illetve árfolyam-információi, valamint a tőzsde által számított és közzétett indexértékek;

Tőzsdei kereskedő: a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező személy;

Tőzsdei termék: a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz és áru;

Tőzsdei ügylet: Az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén - a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon - tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet.

Tőzsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet;

Tőzsdére bevezetett értékpapír: a tőzsdei értékpapírlistán szereplő értékpapír;

Transzfer: értékpapír "átutalás", a befektetési szolgáltatónál számlán nyilvántartott szabad rendelkezésű értékpapír áthelyezése más értékpapírszámlára;

Tulajdonosi megfeleltetés: a KELER Rt. által nyilvántartott, illetve a Számlatulajdonosok és számlavezetők által átadott adatok alapján az adott értékpapír feletti rendelkezési jog megállapítása, a tulajdonos azonosítása;

Ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;

a) a befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközét kezeli;

b) az a személy, aki/amely a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységét elősegítő tevékenységet végez;

Üzletkötő: bizományosi, illetőleg kereskedelmi tevékenységet végző személy nevében szabályozott piacon szerződést kötő természetes személy;

Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

Vételi opció (call option): Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (az opció jogosultja) az opciós díj megfizetése ellenében jogot szerez arra, hogy egy adott jövőbeni napon (lejáratkor), vagy napig (lejáratig) valamely termék meghatározott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhassa az opció kiírójától.

VIBER: az MNB által lebonyolított hazai nagy értékű forint fizetési megbízások teljesítésére szolgáló, bruttó elven alapuló valós idejű elszámolási rendszer;

Zárolás: az a számlaművelet, amelynek során a számlavezető nyilvántartja a számlatulajdonos önálló rendelkezési jogának ideiglenes felfüggesztését;

Zárolt értékpapír alszámla: különböző jogcímeken zárolt értékpapírok nyilvántartására szolgáló alszámla;

Zárt végű befektetési alap: az olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyek kerülnek kibocsátásra és forgalomba hozatalra;

Zártkörű forgalomba hozatal: Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül, ha a kibocsátás során az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján.